De miért a Linux?

Amikor az ember a Linux felé tendál, az első kérdés az, hogy "Melyik disztibúciót (azaz változatot) válasszam?"

Hoppá! Máris megakadtál? Tény az, hogy a Linux esetében nem olyan egyszerű a dolog, mint a Windows-nál vagy a Mac OS X-nél, ahol 1 (vagy nem sokkal több) változat közül lehet választani. Linux disztribúcióból (más néven disztróból) több száz létezik, ezek közül 1-2 tucat is a reális választási lehetőségek kategóriájába tartozik. Mivel a Linux szabad forráskódú rendszer, ingyenesen terjeszthető és általában tetszőlegesen módosítható, sokféle változat rendelkezik saját, az illető változatért annak kényelme, képességei, szolgáltatásai stb. okán rajongó felhasználókkal.

Ez viszont lehetővé teszi azt is, hogy

1. nem egy-két monopolisztikus helyzetben lévő gyártó (...) egyféle és borsos árú termékéből kell választani,
2. a felhasználó saját kényelmét, ismereteit, igényeit, érdeklődési körét stb. figyelembe véve dönthet arról, hogy mit használ.

Ha jobban meg akarjuk érteni a dolgot, fogjuk fel úgy, hogy a Linux csak a rendszermag (= kernel; ez persze más operációs rendszerekben is van), és a szoftvert (böngészők, média lejátszók, levelező programok, szövegszerkesztők stb.) e köré építik. Ez a rendszermag egyrészt a felhasználók sokféle, kisebb-nagyobb teljesítményű hardveréhez illeszkedik (igen, Linux operációs rendszerrel egészen öreg hardvert is működtethetünk!), másrészt a Linuxhoz iszonyú mennyiségű szabad (értsd: igyenes) szoftver áll rendelkezésre, ezért is nehéz lenne egyetlen egy olyan disztrót megalkotni, ami mindenkinek jó. Ez más operációs rendszereknél sem sikerült, mivel az emberek nem egyformán és nem ugyanazokra a célokra használják a számítógépüket. Ezért aztán a Linux esetében a többféle igény kielégítése ú.n. választék (nem rossz, mi?) segítségével történik, és ez az, ami az élet más területein is működik.

És most egy kis játék! Az alábbi link egy olyan oldalra visz, ahol teszt-módszerekkel lehet kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb Linux változatot:

http://www.zegeniestudios.net/ldc/index.php?select_lang=true

Jó mulatságot!

Az alábbiakban a Linuxszal kapcsolatban gyakran feltett alapkérdésekre találhatók válaszok. A több részes írásban az alábbi témakörökkel fogunk foglalkozni:

1. Melyik disztribúciót válasszam (+ egy kis játék)?
2. 'Élő' rendszerCD-k
3. Melyik disztro illik a régebbi és lassabb gépemhez?
4. Futnak a Windows alkalmazások a Linux alatt?
5. Ugye a Linux az nem Windows?
6. Mi az 'asztalkörnyezet' és az 'ablakkezelő'?
7. Tudok-e mp3-fájlokat lejátszani Linux alatt?
8. Mik azok a fájlokkal kapcsolatos engedélyek?
9. Hogyan válhatok 'gazda' felhasználóvá, és mikor van erre szükség?
10. Szoftver telepítése Linux alatt

1. Mert ingyenes. A legtöbb disztribúció telepítése, továbbadása, újratelepítése és módosítása, azaz saját kedvünk és ízlésünk szerinti átdolgozása (nagyon kevés kivétellel) ingyenes. A rendszer módosítása nem sért szerzői jogi törvényeket.
2. Mert nem kell bíbelődni a telepítéssel. A Windows-zal ellentétben egy Linux disztribúció telepítéséhez nem kell a kezünk ügyében tartani, és a megfelelő pillanatban behelyezni az eszközillesztő meghajtókat tartalmazó számos CD-t. Nincs szükség CD-kre a felhasználói programok telepítéséhez sem. A Linux ugyanis a létező hardverek legnagyobb részét már telepítéskor felismeri, és regisztrálja, a programok pedig úgynevezett csomagtárolókból (az operációs rendszert is tartalmazó telepítő lemezről vagy letöltés útján) telepíthetők. Egy Linux-rendszert szinte soha nem kell újraindítani szoftverek telepítése után!
3. Mert gyors. A telepített rendszer hardverigénye kisebb, mint egy Windows vagy Mac operációs rendszeré. Vannak speciálisan kis harverigényű disztribúciók, azaz Linux-változatok is (pl. Xubuntu, Puppy Linux, Damn Small Linux) már kevéssé korszerű, vagy éppen egészen régi, a szekrény mélyén lapuló gépekhez.
4. Nincs fertőzésveszély. Linux rendszerekre (jelenleg) nincsenek kártékony programok, vírusok, trójaiak, férgek stb. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a jövőben nem is lehetnek, de manapság ilyen jellegű támadásoktól nem kell tartani. A Linux rendszerek felépítése egészen más, mint a Windows rendszereké, ezért sokkal nehezebb a kártevők telepítése és terjedése. Léteznek ugyanakkor Linux alól futtatható ingyenes víruskereső programok, ezekkel pl. windowsos könyvtárakat vagy a Linux alatt letöltött fájlokat lehet megvizsgálni.
5. Ingyenes szoftverek (tíz)ezrei. Ezekkel szinte minden feladat megoldható. Többféle változatban állnak rendelkezésre irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációs), webböngésző, levelező, üzenetküldő, zene- és video-lejátszó programok, de a digitális fényképezőgépek kezelése, és a fotók rendszerezése/szerkesztése is könnyedén megoldható. Sőt, vannak olyan ingyenes kiegészítők, pl. a Wine vagy a Playonlinux programok, amelyekkel rengeteg Windows operációs rendszerhez írt játék és egyéb szoftver futtatható!
6. Könnyen egyéni ízlésre szabható. Sokféle disztribúció áll rendelkezésre, ezekhez többféle kezelőfelület választható, és igen széles az egyéni színek, hangok, grafikus trükkök beállítási skálája.
7. Többféle használati mód. Egy Linux-rendszer telepíthető a meglévő Windows vagy Max OS mellé is, és a számítógép indításakor válaszhatjuk ki, hogy melyiket akarjuk használni. Megfelelő megoldások vannak arra, is hogy a kiválasztott disztribúciót USB-meghajtóra, vagy éppen Windows alól, mitegy programként futtatható módon, a Windows megbolygatása nélkül telepítsük. Sok disztribúció készít próba CD-t (ú.n. Live CD), amelyek tapasztalatszerzés és ismerkedés céljából telepítés nélkül is kipróbálhatók/futtathatók a számítógépen.
8. Készséges segítségnyújtás. A Linux-közösség rengeteg tapasztalattal rendelkezik, amit szívesen megoszt másokkal. Számtalan segítségnyújtó hely létezik a világhálón, ahol könnyen meg lehet találni a kész megoldásokat, vagy segítséget lehet kérni – és készséggel ki is segítenek.

Bevallom, megzakkantam.

Sok év (>20) DOS- és Windows-használat után elkezdtem Linuxot használni. Ez persze nem tegnap történt, hanem még tavaly tavasszal. Azóta az állapotom sokat változott (javult? vagy romlott?), de egy biztos: rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Talán kicsit hobbivá is vált.

Most persze megkérdezheted, hogy miért történt ez?

Úgy másfél éve vettem egy notebook-ot. A márkája nem érdekes (ez itt nem a reklám helye), viszont az operációs rendszer igen: Microsoft Windows XP. Bevallom, szándékosan és sok év asztali gép tapasztalat után választottam az XP-t. Előtte sokat hallottam, olvastam a Vistáról, ki is próbáltam, és tudatosan vetettem el. Igazából sajnáltam a gép erőforrásait a Vista meghajtására használni. Szerencsémre még sikerült a notit XP-vel rendelni, ami nem volt egyszerű, mert már akkor is ritkaságszámba ment, hogy nem Vistával erőltették. (Persze kár lenne tagadni, hogy tetszett a Vista-nak vagy éppen a MacOS-nek az XP-énél sokkal látványos felülete.)

Az oprendszert sikerült gond nélkül feltelepíteni, biztonsági mentést készíteni, beállítani meg minden. Szépen működött is néhány hónapig. Közben, mint ahogy az általában történik, feltettem rá ilyen-olyan programokat, csicsásítókat stb. és használtam is. Talán ez volt a baj – a gép szépen kezdett lelassulni, néha lefagyott. A jelenség nem lepett meg, korábbi tapasztalatomból tudtam, hogy ez előbb utóbb be fog következni.

Újratelepítettem az XP-t, a programokat, ismét elvégeztem a programok beállításait stb. Talán 1 nap is elment ezzel (lásd felgyülemlett Windows frissítések, új programváltozatok, szervizcsomagok telepítésének időigénye), mert persze az eredeti telepítőlemezek kiadása óta a programokon sokat políroztak. És megint használtam.

Aztán az egész kezdődött elölről (lassulás, fagyás…).

Ekkortájt, 2008. május hónapot írtunk, jelent meg az új Ubuntu linux. Letöltöttem a Live CD-t (aki nem tudná ez egy CD-ről futtatható operációs rendszer, ami a CD-lejátszóról indítva a gépet kipróbálható, és kellő tetszési index esetén minden macera nélkül telepíthető). Miután meggyőző volt a sebessége, kellemes a grafikája és a használat hangulata, úgy döntöttem, hogy telepítem.

A döntést megkönnyítette, hogy egyszerű volt megoldani a párhuzamos telepítést, azaz hogy az XP is működőképes maradjon, és gépindításkor választhassak az Ubuntu vagy az XP között. A telepítés megkezdése után feltett 3-4 egyszerű kérdést (pl. hol lakom, használni szeretném-e a régi oprendszert is, mert akkor annak megfelelően települ, és mik a személyes adataim), majd kb. 20 perc alatt feltelepült.

Innentől volt két, felváltva használható oprendszerem, és elkezdődhetett a kísérlet.